Könnyebb volt, mint hittem és nehezebb. Néha ránéztem a közösségi oldalra, nem is tudom, mit hittem, hogy, mi történhetne, tiszta hülye vagyok. Egyszerre éreztem a hiányt és a nyugalmat. Így lesz időm átgondolni, én mit akarok, aztán már csak az a kérdés, a másik mit akar. Amikor jópár év szokásos fb-kapcsolat (szülinapi köszöntés, poénok lájkolása, de semmi extra) után tavaly évvége felé valahogy bekeveredtünk a csetre, elindult a lavina, azt hiszem, minden hátsó szándék ...

Eltelt az első nap, ami csak félig igaz, mert valamikor napközben tiltottam le Tibit. Persze, mint minden rendes szenvedélybeteg, megpróbáltam másik régről rákukucskálni, dehát én is tudtam, hogy ez fölösleges próbálkozás. Be kellett látnom, hogy belegabalyodtam a dologba és ott vergődtem a közepében és nem tudtam mozdulni sem előre, sem hátra. Olyan '92.körül kezdődött, a főiskolán. Hogy hogyan, azt a mai napig nem tudom. Villanások vannak: ahogy ...