Szeptember 8.

Most már el kell kezdenem sorbavenni, mit nem csináltam jól, mit kommunikáltam félre.
Először is azt hittem, szélvészként végigsöpörhetek más életén. El kell végre fogadom, hogy nem az én tempóm az etalon, ha a másik lassabb ritmusú, nem erőltethetem rá az enyémet.
Meg kell tanulnom, hogy tiszta helyzetet kell teremtenem, mert ahogyan én nem szeretem a bizonytalanságot, úgy valószínűleg más sem élvezi a káoszt, a zűrzavaros helyzetet.
Engednem kell az önzésből, hiába szeretnék a másikkal tölteni egy csomó-csomó időt, neki is van élete, munkája, esetleg igénye a magányra.
Az őszinteség tiszteletreméltó, de kicsit mégis játszani kell. Muszáj, mert a teljes nyíltság ijesztő lehet. Nem játszmázni, de játszani igen.
Engednem kell a Férfit férfinak lenni. Hadd érezze, hogy irányít, hogy diktálja a tempót.
Dorombolni. Nem karmolni. Szeretni.